Betegszabadság 2026 – hány nap jár, mikor vehető igénybe és hogyan számolják?

A betegszabadság a munkavállalót keresőképtelensége esetén megillető távollét, amelynek szabályait elsősorban a Munka Törvénykönyve határozza meg. Fontos azonban, hogy nem minden keresőképtelenség esetén jár betegszabadság.

Hány nap betegszabadság jár egy évben?

A munkavállalót főszabály szerint évente 15 munkanap betegszabadság illeti meg, ha a munkaviszonya egész évben fennáll.

Ha a munkaviszony év közben kezdődik vagy szűnik meg, a betegszabadság időarányos része jár. A számítás során a fél napot elérő töredéket a munkavállaló javára egész munkanapként kell figyelembe venni.

Fontos, hogy az év közben kezdődő új munkaviszony esetén a korábbi munkáltatónál már igénybe vett betegszabadság nem csökkenti az új munkaviszony alapján járó időarányos betegszabadságot.

Mikor jár betegszabadság?

Betegszabadságra akkor jogosult a munkavállaló, ha keresőképtelen, azonban bizonyos esetekben a keresőképtelenség nem betegszabadságra jogosít.

Nem jár betegszabadság többek között:

• üzemi baleset miatt fennálló keresőképtelenség esetén,
• foglalkozási megbetegedés miatt fennálló keresőképtelenség esetén,
• veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség esetén.

Ezekben az esetekben a társadalombiztosítási szabályok alapján más ellátás, például baleseti táppénz vagy táppénz lehet irányadó.

Betegszabadság és táppénz – mi a különbség?

A betegszabadság és a táppénz nem ugyanaz.

A betegszabadság főszabály szerint a munkavállaló saját betegsége miatti keresőképtelenség első időszakára jár, és évente legfeljebb 15 munkanap vehető igénybe. A betegszabadság lejártát követően – a társadalombiztosítási szabályokban meghatározott feltételek fennállása esetén – a munkavállaló táppénzre lehet jogosult.

A betegszabadság tehát a munkáltató és a munkavállaló közötti munkaviszonyhoz kapcsolódó munkajogi jogintézmény, míg a táppénz társadalombiztosítási ellátás.

Hogyan kell kiadni a betegszabadságot?

A betegszabadság kiadására és nyilvántartására alapvetően a szabadság kiadására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Általános munkarend esetén a betegszabadságot munkanapban kell nyilvántartani.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás, például munkaidőkeret alkalmazása esetén azonban speciális szabályok érvényesülnek. A munkáltató naptári évre vonatkozó döntése alapján a betegszabadságot kétféle módon lehet kiadni és elszámolni.

Az egyik lehetőség szerint a betegszabadságot munkanapokban kell nyilvántartani. A másik módszer alkalmazásakor a betegszabadságot a munkavállaló beosztás szerinti munkaidejével azonos óraszámban kell elszámolni.

Ez különösen fontos lehet a több műszakban vagy hosszabb, például 12 órás munkanapokban dolgozó munkavállalóknál.

Példa 12 órás munkaidő-beosztásra

Ha a munkavállaló egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozik, és azon a napon válik keresőképtelenné, amikor a munkaidő-beosztása szerint 12 órát dolgozott volna, akkor a betegszabadság órában történő elszámolása esetén a napi 12 órás távollétet kell figyelembe venni.

Ezért az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozóknál a betegszabadság elszámolása eltérhet az általános, hétfőtől péntekig tartó munkarendben dolgozó munkavállalókétól.

Mi történik, ha a betegszabadságból már csak néhány óra maradt?

Órában nyilvántartott betegszabadság esetén különös szabály vonatkozik arra az esetre, ha a munkavállalónak egy adott munkanapon hosszabb munkaidőt kellene teljesítenie, mint amennyi betegszabadsága még rendelkezésére áll.

Ilyenkor a teljes, beosztás szerinti napi munkaidőt betegszabadságként kell elszámolni. Ennek következtében a betegszabadság mértéke a fennmaradó órákhoz képest növekedhet.

Ki határozza meg, hogyan kell elszámolni a betegszabadságot?

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a két elszámolási módszer közül a munkáltató választhat.

A választás egy naptári évre vonatkozik. Ha a munkáltató az első betegszabadság kiadásakor nem dönt eltérően, akkor a törvény szerinti alapértelmezett módszert kell alkalmazni az adott év hátralévő részében.

A betegszabadság kiadására és nyilvántartására vonatkozó szabályoktól a munkáltató és a munkavállaló nem térhet el szabadon, mivel ezek a rendelkezések kötelezőek.

Mit kell tudni a betegszabadságról röviden?

A legfontosabb szabályok:

• a munkavállalót főszabály szerint évente 15 munkanap betegszabadság illeti meg;
• év közben kezdődő vagy megszűnő munkaviszony esetén a betegszabadság időarányosan jár;
• nem minden keresőképtelenség esetén jár betegszabadság;
• üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés és veszélyeztetett várandósság esetén speciális szabályok alkalmazandók;
• a betegszabadságot és a táppénzt nem szabad összekeverni;
• egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a betegszabadság elszámolása speciális szabályok szerint történik;
• a betegszabadság kiadására és nyilvántartására vonatkozó szabályok kötelezőek.

A betegszabadsággal, táppénzzel, keresőképtelenséggel vagy a munkáltató által alkalmazott elszámolással kapcsolatban felmerülő vitás kérdések esetén mindig az adott munkaviszony és a munkaidő-beosztás konkrét körülményeit kell megvizsgálni.