A munkáltató kártérítési felelőssége – mikor köteles megtéríteni a munkavállaló kárát?
A munkaviszony fennállása alatt a munkavállalót ért baleset, egészségkárosodás vagy egyéb kár jelentős anyagi és személyi következményekkel járhat. Ilyen esetben fontos kérdés, hogy felel-e a munkáltató a munkavállalót ért kárért, és ha igen, milyen feltételekkel követelhető kártérítés.
A Munka Törvénykönyve alapján a munkáltató kártérítési felelőssége főszabály szerint objektív, vagyis a munkáltató felelősségének megállapításához nem szükséges annak bizonyítása, hogy a munkáltató vétkesen járt el.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden, a munkaviszony fennállása alatt bekövetkező kárért automatikusan a munkáltató felel. A munkavállalónak ugyanis bizonyítania kell, hogy a kára a munkaviszonyával összefüggésben következett be.
Mikor felel a munkáltató a munkavállaló káráért?
A munkáltató kártérítési felelősségének egyik legfontosabb sajátossága, hogy nem azt kell elsősorban vizsgálni, hogy a munkáltató felróhatóan járt-e el, hanem azt, hogy fennáll-e a szükséges kapcsolat a kár és a munkaviszony között.
A munkavállalónak ezért azt kell bizonyítania, hogy:
- kár érte,
- a károsodás a munkaviszonyával összefüggésben következett be, és
- a kártérítés egyes elemei tekintetében fennállnak a megtérítés feltételei.
A munkaviszonnyal való összefüggésnek azonban fenn kell állnia. A munkaviszonnyal való „részleges összefüggés” önmagában nem elegendő. Ha a munkavállaló nem tudja bizonyítani, hogy a károsodás a munkaviszonyával összefüggésben következett be, a kártérítési keresetet a bíróság elutasíthatja.
Ezt az elvet a 1/2018. (VI. 25.) KMK vélemény is hangsúlyozza.
Mit jelent az objektív munkáltatói kárfelelősség?
Az objektív felelősség azt jelenti, hogy a munkáltató felelősségének megállapításához főszabály szerint nem szükséges a munkáltató vétkességét bizonyítani.
A munkáltatói kárfelelősség szigorú szabályozásának célja, hogy a munkáltató a lehető legszélesebb körben törekedjen a munkavállalókat fenyegető károk megelőzésére, különösen az egészséges és biztonságos munkafeltételek megteremtésére.
A munkáltató azonban bizonyos esetekben mentesülhet a kártérítési felelősség alól.
Mikor mentesülhet a munkáltató a kártérítési felelősség alól?
A Munka Törvénykönyve alapján a munkáltató két fő esetben hivatkozhat kimentésre.
1. A kárt a munkáltató ellenőrzési körén kívül eső körülmény okozta
A munkáltató akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy:
- a kárt az ellenőrzési körén kívül eső körülmény okozta,
- ezzel a körülménnyel nem kellett számolnia, és
- nem volt elvárható tőle, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa.
A három feltételnek együttesen kell fennállnia.
Mi tartozik a munkáltató ellenőrzési körébe?
Az ellenőrzési kör fogalma kifejezetten fontos a munkáltatói kárfelelősséggel kapcsolatos perekben.
A munkáltató ellenőrzési körébe tartozhat például:
- a munkavégzés megszervezése,
- a munkáltató által adott utasítások,
- a munkavégzéshez szükséges munkaeszközök,
- a munkavégzéshez használt anyagok és berendezések,
- a munkavállalók megfelelő létszámának biztosítása,
- a munkavégzés helyszínének bizonyos adottságai,
- a munkáltató által használt vagy üzemben tartott jármű,
- valamint általában a munkáltató tevékenységével járó működési kockázatok.
A BH2024. 89. számú eseti döntés szerint a munkáltató ellenőrzési körébe tartozik minden olyan tevékenység vagy körülmény, amelynek alakítására a munkáltatónak bármilyen lehetősége volt. A munkáltató utasításainak és elvárásainak ezért is jelentősége lehet az ellenőrzési kör meghatározásakor.
Fontos továbbá, hogy önmagában az a tény, hogy a munkavállaló nem a munkáltató telephelyén dolgozik, még nem jelenti azt, hogy a munkáltató automatikusan mentesül a felelősség alól.
2. A kárt kizárólag a munkavállaló elháríthatatlan magatartása okozta
A munkáltató másik kimentési lehetősége akkor áll fenn, ha bizonyítja, hogy a kárt kizárólag a károsult munkavállaló elháríthatatlan magatartása okozta.
Ez szigorú követelmény.
Nem elegendő tehát azt bizonyítani, hogy a munkavállaló hibázott. A munkáltatónak azt kell bizonyítania, hogy:
- a kár bekövetkezésében nem játszott szerepet a munkáltató ellenőrzési körébe tartozó körülmény,
- nem volt más, objektíve elhárítható oka a károsodásnak, és
- a kár kizárólag a munkavállaló elháríthatatlan magatartására vezethető vissza.
Ha a baleset pontos oka nem állapítható meg, az önmagában sem alapozza meg a munkáltató mentesülését.
Ezt támasztja alá többek között az EBH2019. M.13. számú döntés is.
A munkavállaló hibája nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem jár kártérítés
Gyakori tévhit, hogy ha a munkavállaló maga is hibázott, akkor automatikusan elveszíti a kártérítéshez való jogát.
Ez nem így van.
Ha a munkavállaló vétkes magatartása közrehatott a kár bekövetkezésében, az úgynevezett kármegosztás szabályai alkalmazhatók.
A munkáltató felelőssége azonban ettől még fennállhat.
A munkavállaló közrehatása csak akkor értékelhető a kármegosztás során, ha az vétkes volt.
A bírói gyakorlat szerint ezért nem minden hibás vagy kevésbé szerencsés munkavállalói döntés alapozza meg a munkavállaló terhére történő kármegosztást.
A BH2024. 89. és a BH2023. 42. számú döntések is azt támasztják alá, hogy a munkáltató saját kötelezettségeinek teljesítése – így különösen a megfelelő munkaeszköz és a biztonságos munkafeltételek biztosítása – meghatározó jelentőségű lehet.
Mikor kerülhet sor kármegosztásra?
Kármegosztásra például akkor kerülhet sor, ha:
- a munkáltató felelőssége megállapítható, de
- a munkavállaló maga is vétkesen közrehatott a károsodásban.
A kármegosztás aránya mindig az adott ügy körülményeitől függ.
A munkáltató vétkesség nélküli felelősségét és a munkavállaló vétkes közrehatását egyaránt értékelni kell. A munkáltató súlyos vagy alapvető kötelezettségszegése adott esetben a munkáltatóra terhesebb kárviselési arányt indokolhat.
A BH2008. 310. alapján például a munkavállalóra terhesebb kármegosztásnak nincs helye, ha a munkáltató terhére lényeges, alapvető kötelezettségszegések állapíthatók meg.
A munkavállalót kárenyhítési kötelezettség is terheli
A kártérítési felelősség vizsgálatakor nemcsak a munkáltató magatartását kell figyelembe venni.
A munkavállalót is terheli kárenyhítési kötelezettség.
Ez azt jelenti, hogy a munkavállalónak az adott helyzetben elvárható módon törekednie kell arra, hogy a már bekövetkezett kár további következményeit csökkentse.
Például értékelhető lehet, ha a munkavállaló egy sérülést követően indokolatlanul késlekedik az orvosi ellátással, vagy a munkaképessége és körülményei alapján elvárható munkavállalási lehetőségeket megfelelő indok nélkül nem használja ki.
A kárenyhítési kötelezettség megszegését azonban a munkáltatónak kell bizonyítania.
Nem minden kár téríthető meg
A munkáltató teljes kártérítési felelősségének elve mellett is vannak olyan károk, amelyek megtérítése kizárt vagy korlátozott lehet.
Ilyen lehet például az előre nem látható kár.
Az előreláthatóság szempontjából nem azt kell vizsgálni, hogy a munkáltató a kár pontos összegét előre meg tudta-e határozni. A kérdés az, hogy a károkozás időpontjában előre látható volt-e az adott kár fajtája és nagyságrendje.
Különösen összetett lehet ez egészségkárosodással járó ügyekben, ahol egy kezdeti sérülést később további egészségügyi problémák követhetnek.
Mekkora kárt köteles megtéríteni a munkáltató?
A munkáltató felelőssége főszabály szerint a teljes kárra kiterjed.
A megtérítendő kár körébe tartozhat többek között:
- a munkavállaló vagyonában bekövetkezett értékcsökkenés,
- az elmaradt jövedelem vagy egyéb vagyoni előny,
- az egészségkárosodással összefüggő indokolt költségek,
- valamint a személyiségi jogsértéssel összefüggésben sérelemdíj is felmerülhet, ha annak törvényi feltételei fennállnak.
A kártérítési igény pontos összegének meghatározásához ezért minden esetben meg kell vizsgálni a munkavállalót ért vagyoni és nem vagyoni hátrányokat, valamint az esetleges egyéb ellátásokat és vagyoni előnyöket is.
Mi történik, ha a munkavállaló más munkáltatónál végzi a munkát?
Külön szabály vonatkozik arra az esetre, ha a munkavállaló a munkaszerződésétől eltérő foglalkoztatás keretében – például kirendelés alapján – egy másik munkáltatónál dolgozik.
Ilyen esetben bizonyos feltételek mellett a munkaszerződés szerinti munkáltató és az a munkáltató, amelynél a munkavállaló ténylegesen munkát végez, egyetemlegesen felelhetnek a munkavállalót ért károkért.
A munkáltató telephelyén kívül bekövetkező balesetért is felelhet a munkáltató
Fontos gyakorlati kérdés, hogy a munkáltató felelőssége nem feltétlenül szűnik meg azért, mert a baleset nem a munkáltató székhelyén vagy telephelyén történt.
A bírói gyakorlat szerint a munkáltató működési, illetve ellenőrzési köre nem korlátozódik szükségszerűen a telephelyre.
A BH2003. 129. és a BH2000. 253. számú döntések alapján a munkáltató felelőssége telephelyen kívüli munkavégzés során bekövetkező károsodás esetén is fennállhat, ha a munkavállaló az adott helyen a munkáltató utasítása vagy a munkaviszonyból eredő kötelezettsége alapján köteles volt munkát végezni.
A munkabaleset pontos körülményeinek bizonyítása kulcsfontosságú
Egy munkabalesetből eredő kártérítési igény érvényesítése során ezért különösen fontos a körülmények részletes feltárása.
Érdemes összegyűjteni többek között:
- a munkabaleseti jegyzőkönyvet,
- orvosi dokumentációt,
- táppénzzel és keresetveszteséggel kapcsolatos adatokat,
- a munkáltató utasításait,
- a munkavédelmi dokumentumokat,
- a munkavégzéshez használt eszközökre vonatkozó adatokat,
- fényképeket és egyéb bizonyítékokat,
- valamint a baleset szemtanúinak adatait.
A munkáltató kártérítési felelősségének megítélése során ugyanis nem pusztán azt kell vizsgálni, hogy mi történt, hanem azt is, hogy mi vezetett a károsodáshoz, milyen körülményekre volt ráhatása a munkáltatónak, és milyen intézkedéseket tett a kár megelőzése érdekében.
Összefoglalás
A munkáltató kártérítési felelőssége szigorú szabályokon alapul. A munkáltató felelőssége főszabály szerint objektív, ezért a munkavállalónak nem kell feltétlenül a munkáltató vétkességét bizonyítania.
A munkavállalónak ugyanakkor bizonyítania kell, hogy a károsodás a munkaviszonyával összefüggésben következett be.
A munkáltató csak meghatározott, törvényben rögzített feltételek fennállása esetén mentesülhet a felelősség alól. Ha pedig a munkavállaló maga is vétkesen közrehatott a károsodásban, kármegosztásra kerülhet sor.
A munkabalesetből, egészségkárosodásból vagy más, munkaviszonnyal összefüggő károsodásból eredő kártérítési igények ezért minden esetben egyedi vizsgálatot és a bizonyítékok részletes értékelését igénylik.
