Tanulmányi szerződés – feltételek, támogatás és a támogatás visszafizetése

A tanulmányi szerződés alapján a munkáltató vállalja, hogy a munkavállaló tanulmányainak folytatásához támogatást nyújt, a munkavállaló pedig kötelezettséget vállal arra, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja, a képzettséget megszerzi, és azt követően meghatározott ideig a munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg.

A tanulmányi szerződés fontos eszköz lehet akkor, ha a munkáltató támogatni kívánja munkavállalója képzését, ugyanakkor azt is szeretné biztosítani, hogy a képzettség megszerzését követően a munkavállaló meghatározott ideig a munkáltatónál maradjon.

Mi a tanulmányi szerződés?

A tanulmányi szerződés a munkaviszonyhoz kapcsolódó megállapodás, amelyben a felek kölcsönösen vállalnak kötelezettségeket.

A munkáltató támogatást nyújt a munkavállaló tanulmányaihoz, a munkavállaló pedig vállalja, hogy:

• a megállapodásban meghatározott tanulmányokat folytatja,
• megszerzi a képzettséget,
• a képzettség megszerzését követően meghatározott ideig a munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg.

A munkavállaló által vállalt időtartam legfeljebb öt év lehet.

Fontos ugyanakkor, hogy a munkavállaló a felmondáson kívüli más jogcímen – például indokoláshoz kötött azonnali hatályú felmondással – a tanulmányi szerződésben meghatározott idő alatt is megszüntetheti a munkaviszonyát.

Csak írásban érvényes a tanulmányi szerződés

A tanulmányi szerződés csak írásban érvényes.

A szerződésben meg kell állapodni többek között:

• a munkáltatót terhelő támogatás formájában,
• a támogatás mértékében,
• valamint a támogatással arányos időtartamban, amely alatt a munkavállaló köteles a felmondástól tartózkodni.

Az írásbeliségnek azért is jelentősége van, mert a munkáltatótól csak olyan mértékű támogatás követelhető, amelyet a tanulmányi szerződés tartalmaz.

Az EBH2018. M.21. számú döntés szerint a tanulmányi szerződés írásban való megkötésének törvényi kötelezettségéből következik, hogy a munkáltatótól csak a szerződésben meghatározott támogatás követelhető. Szerződéses kikötés hiányában pusztán tanúvallomás alapján nem állapítható meg például, hogy a munkáltató valamely juttatás „nettó” összegű biztosítását vállalta.

Milyen támogatást nyújthat a munkáltató?

A munkáltató által biztosított támogatás többféle formát ölthet.

Ilyen lehet például:

• a tandíj megtérítése,
• tanszerek és tankönyvek megvásárlása,
• utazási költségek viselése,
• szállásköltségek viselése,
• az előadásokon való részvétel idejére biztosított fizetett távollét,
• tanórák és konzultációk idejére biztosított fizetett távollét,
• vizsgák idejére biztosított fizetett távollét,
• házi dolgozat elkészítésének idejére biztosított fizetett távollét,
• szakdolgozat elkészítésének idejére biztosított fizetett távollét.

A munkáltató által vállalt támogatás pontos formáját és mértékét a tanulmányi szerződésben kell meghatározni.

A BH2001. 195. számú döntés szerint, ha a munkáltató a tanulmányi szerződésben támogatásként meghatározott térítést nemcsak a szerződési cél megvalósulásának idejére folyósítja, az ebben a részében nem minősül tanulmányi támogatásnak, ezért a tanulmányi szerződés megszegésére tekintettel nem követelhető vissza.

Milyen tanulmányokra köthető tanulmányi szerződés?

A tanulmányi szerződés tárgya a felek megállapodásától függ.

Köthető:

• iskolarendszerű képzésre,
• nem iskolarendszerű képzésre,
• más jellegű képzésre, például nyelvi képzésre,
• valamint szakmai gyakorlat megszerzésére is.

A BH2001. 568. számú döntés kifejezetten kimondta, hogy tanulmányi szerződés gyakorlat-szerzésre is köthető.

Tanulmányi szerződés nem köthető munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján járó kedvezmény biztosítására.

Szintén nem köthető ilyen szerződés akkor, ha a tanulmányok elvégzésére maga a munkáltató kötelezte a munkavállalót.

A BH2023. 43. számú döntés alapján azonban, ha a felek akarata kölcsönösen munkaviszony létesítésére irányult, és ennek volt feltétele a tanulmányi szerződés megkötése, nem állapítható meg az, hogy a munkáltató kötelezte volna a munkavállalót a tanulmányok elvégzésére.

Mennyi ideig köteles a munkavállaló a munkáltatónál maradni?

A munkavállaló a képzettség megszerzését követően meghatározott ideig vállalja, hogy munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg.

Ez az időtartam legfeljebb öt év lehet.

A tanulmányi szerződésben a munkavállaló által vállalt időtartamnak a munkáltató által nyújtott támogatással arányban kell állnia.

A munkaviszonyban töltött idő számításánál – ha a felek eltérően nem állapodnak meg – az Mt. 115. § (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni. Ennek alapján figyelembe kell venni többek között a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülést, a szabadságot, a szülési szabadságot, valamint a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapját, továbbá a meghatározott egyéb, munkavégzés alóli mentesülési időket.

Mikor kell visszafizetni a tanulmányi támogatást?

A tanulmányi szerződés alapján nyújtott támogatás visszafizetésének kérdése elsősorban akkor merül fel, ha a munkavállaló megszegi a szerződésben vállalt kötelezettségeit.

A munkáltató akkor állhat el a tanulmányi szerződéstől és követelheti vissza a nyújtott támogatást, ha a munkavállaló a szerződésben foglaltakat megszegi.

Ilyen lehet például, ha a munkavállaló:

• nem látogatja az előadásokat,
• nem teszi le az előírt vizsgákat,
• nem fejezi be időben a tanulmányait.

A BH2008. 226. számú döntés szerint, ha a munkavállaló a tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettségét határidőben nem teljesíti, a munkáltató jogszerűen kötelezheti a felvett támogatás visszafizetésére.

Mi történik, ha a munkavállaló csak részben teljesíti a vállalt időtartamot?

Ha a munkavállaló a tanulmányi szerződésben kikötött tartamnak csak egy részét tölti le, a visszatérítési kötelezettsége is arányos.

A támogatás visszafizetésénél tehát figyelembe kell venni, hogy a munkavállaló a vállalt időtartamból mennyit töltött le.

A BH2021. 174. számú döntés szerint az Mt. 229. § (7) bekezdése megteremti a tanulmányi szerződés felmondásának jogát, és ezzel együtt a támogatás visszakövetelésének lehetőségét is. Annak eldöntése, hogy a munkáltató él-e az általa nyújtott támogatás időarányos része visszakövetelésének lehetőségével, olyan diszkrecionális jogkör, amelynek felülvizsgálatára és a döntés megváltoztatására a törvény nem ad lehetőséget a bíróság számára.

Mikor nem kell visszafizetnie a támogatást a munkavállalónak?

Nem minden esetben köteles a munkavállaló visszafizetni a kapott támogatást.

Ha a munkáltató lényeges szerződésszegést követ el, a munkavállaló mentesülhet a tanulmányi szerződésből folyó kötelezettségei alól. Ilyen eset lehet például, ha a munkáltató nem fizeti meg a tandíjat.

Ebben az esetben a munkavállaló nem köteles megtartani a szerződésben foglaltakat, és az addig kapott támogatást sem kell visszafizetnie.

A BH2009. 191. számú döntés szerint lényeges szerződésszegést követ el a munkáltató, ha a szorgalmi időszakban nem biztosítja teljeskörűen a munkavállaló számára a kötelező iskolai foglalkozásokon való részvételt és a szabadnapokat. Ez a munkavállaló mentesülését eredményezi a tanulmányi szerződésben kikötött szankció alól.

Mi történik, ha a munkáltató mond fel?

A munkáltató felmondása esetén a munkavállalónak a kapott támogatást nem kell visszafizetnie.

A tanulmányi szerződés megszegésének minősül ugyanakkor a törvény erejénél fogva az az eset, ha a munkaviszony megszüntetésének indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása.

A támogatás visszakövetelésének kérdésénél ezért jelentősége van annak is, hogy milyen okból és milyen jogcímen szűnik meg a munkaviszony.

Megszüntetheti-e a munkavállaló a munkaviszonyát a vállalt időszak alatt?

A tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettség elsősorban azt jelenti, hogy a munkavállaló a meghatározott időtartam alatt a munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a munkaviszony semmilyen más módon nem szüntethető meg.

A munkavállaló például indokoláshoz kötött azonnali hatályú felmondással is megszüntetheti a munkaviszonyát.

Megszüntethető-e a tanulmányi szerződés lényeges körülményváltozás miatt?

A tanulmányi szerződést bármelyik fél azonnali hatállyal felmondhatja, ha körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné vagy annak teljesítésével aránytalan sérelem járna.

A munkavállaló felmondása esetén a munkáltató visszakövetelheti a nyújtott támogatást.

Ebben az esetben is arányos a visszatérítési kötelezettség, ha a munkavállaló a szerződésben kikötött tartamnak csak egy részét töltötte le.

Kiköthető-e elállási jog a tanulmányi szerződésben?

A felek a tanulmányi szerződésben egyéb esetekre is kiköthetik az elállási jogot.

Ebben az esetben a szerződés a megkötésének időpontjára visszamenőleges hatállyal szűnik meg az Mt. 15. § (2) bekezdése alapján.

Mi történik a tanulmányi szerződéssel munkáltatóváltás esetén?

A munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a tanulmányi szerződésből származó jogok és kötelezettségek az átvevő munkáltatóra szállnak át.

Az átadó munkáltató köteles az átszállást megelőzően tájékoztatni az átvevő munkáltatót a tanulmányi szerződésből származó jogokról és kötelezettségekről.

Köthető-e kötbér a tanulmányi szerződéshez?

Igen. A kötbér kikötésére a Ptk. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

Mi történik, ha a munkáltató nem biztosítja a megszerzett képzettségnek megfelelő munkakört?

A tanulmányi szerződésben az is kiköthető, hogy a munkavállalót a tanulmányai alapján megszerzett képesítésének megfelelő munkakörben kell foglalkoztatni.

A BH1994. 346. számú döntés szerint, ha a munkáltató ennek az elvárható időn belül nem tesz eleget, a munkavállaló jogszerűen megszüntetheti a munkaviszonyát, és a munkáltató nem követelheti tőle a tanulmányaira fordított költségek visszatérítését.

Tanulmányi szerződés – a legfontosabb tudnivalók

A tanulmányi szerződés mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára jelentős kötelezettségeket tartalmaz. A munkáltató támogatást nyújt a tanulmányokhoz, a munkavállaló pedig vállalja a tanulmányok folytatását és azt, hogy a képzettség megszerzését követően meghatározott ideig a munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg.

A tanulmányi szerződés esetén ezért különösen fontos:

• a szerződés írásba foglalása,
• a támogatás pontos formájának és mértékének meghatározása,
• a munkavállaló által vállalt időtartam rögzítése,
• a támogatás és a vállalt időtartam arányának figyelembevétele,
• a tanulmányi kötelezettségek pontos meghatározása,
• valamint a szerződésszegés esetére irányadó következmények rendezése.

A kapcsolódó bírói gyakorlat alapján szintén jelentősége van annak, hogy a szerződésben pontosan milyen támogatást vállalt a munkáltató, milyen tanulmányi kötelezettségeket vállalt a munkavállaló, illetve milyen okból szűnik meg a munkaviszony vagy a tanulmányi szerződés.