Versenytilalmi megállapodás – szabályok, ellenérték és időtartam
A versenytilalmi megállapodás a munkaviszonyhoz kapcsolódó megállapodások egyik fontos típusa. Lényege, hogy a munkavállaló megfelelő ellenérték fejében a munkaviszony megszűnését követő időszakban is vállalja, hogy tartózkodik olyan magatartástól, amellyel korábbi munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné.
A versenytilalmi megállapodásban többek között meghatározható, hogy a munkavállaló milyen tevékenységet nem végezhet, milyen földrajzi területen áll fenn a tilalom, valamint milyen időtartamra vállalja a korlátozást.
Mi a versenytilalmi megállapodás?
A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt köteles tartózkodni a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek veszélyeztetésétől. Ez a kötelezettség azonban a munkaviszony megszűnését követő időszakra csak külön megállapodás alapján terjedhet ki.
A versenytilalmi megállapodás olyan szerződés, amely alapján a munkavállaló megfelelő ellenérték fejében a munkaviszony megszűnését követő időre vállalja, hogy nem tanúsít olyan magatartást, amellyel korábbi munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné.
A megállapodásban tipikusan kiköthető például, hogy a munkavállaló:
- nem helyezkedhet el a munkáltató versenytársainál,
- nem alapíthat konkurens vállalkozást,
- ilyen vállalkozásban személyesen nem működhet közre.
A versenytilalomnak ugyanakkor konkrétan meghatározottnak kell lennie: ki kell derülnie, hogy milyen tevékenységi körre, milyen földrajzi területre és milyen időtartamra vonatkozik.
Mikor köthető versenytilalmi megállapodás?
Versenytilalmi megállapodás a munkaviszony fennállása alatt bármikor köthető.
A megállapodás lehet:
- a munkaszerződés része,
- a munkaviszony fennállása alatt külön megkötött megállapodás,
- illetve a munkaviszony megszűnésével kapcsolatosan létrejött megállapodás.
A megállapodás csak írásban érvényes.
Mennyi ideig tarthat a versenytilalom?
A versenytilalmi megállapodás alapján a munkavállaló a munkaviszony megszűnését követően legfeljebb két éves időtartamra vállalhat versenytilalmi kötelezettséget.
A megállapodásban ezért egyértelműen meg kell határozni a korlátozás időtartamát.
A versenytilalom nem szolgálhat arra, hogy a munkavállaló piaci tevékenységét indokolatlanul és túlzott mértékben korlátozza. A korlátozásnak a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelméhez kell kapcsolódnia.
Mennyi a versenytilalmi megállapodás ellenértéke?
A versenytilalmi kötelezettség teljesítéséért a munkáltató megfelelő ellenértéket köteles fizetni.
Az ellenérték meghatározásakor különösen azt kell figyelembe venni, hogy a megállapodás a munkavállaló képzettségére és gyakorlatára tekintettel milyen mértékben akadályozza őt újabb munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésében.
A törvény az ellenérték minimumát is meghatározza: a megállapodás tartamára járó díjazás nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada.
Az ellenérték:
- havi részletekben,
- vagy egy összegben
is meghatározható.
Fontos, hogy a versenytilalmi megállapodás alapján járó juttatás nem minősül munkabérnek. Ha az ellenértéket a személyi alapbér összegének figyelembevételével határozzák meg, annak elkülönülten kell megjelennie.
Milyen korlátai vannak a versenytilalomnak?
A versenytilalmi megállapodás nem eredményezheti a munkavállaló szabadpiaci tevékenységének méltánytalan és túlzott korlátozását.
A korlátozás során figyelemmel kell lenni többek között:
- a munkavállaló képzettségére,
- szakmai gyakorlatára,
- megélhetésére,
- a munkavállaló újabb munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésének lehetőségére,
- valamint a szabadpiaci verseny korlátozásának mértékére.
A gyakorlat szerint a korlátozás nem lehet olyan mértékű, amely már nem elsősorban a munkáltató információinak és gazdasági érdekeinek védelmét szolgálja, hanem az adott tevékenység tekintetében a piaci verseny széles körű és jelentős korlátozását eredményezi.
A versenytilalomnak ezért tisztességesnek és arányosnak kell lennie.
Elállhat-e a munkavállaló a versenytilalmi megállapodástól?
Az Mt. törvényes elállási jogot biztosít a munkavállaló számára arra az esetre, ha munkaviszonyát indokoláshoz kötött azonnali hatályú felmondással szünteti meg.
A felek emellett más esetekre is kiköthetik az elállás jogát.
Ha a versenytilalmi megállapodás elállás folytán nem hatályosul, a megállapodás a megkötésének időpontjára visszamenőleges hatállyal szűnik meg.
A joggyakorlat szerint a felek a munkaviszony megszűnését követő időre szóló versenytilalmi megállapodást később is módosíthatják. Ilyenkor a megállapodásból eredő jogok és kötelezettségek elbírálásánál a módosított megállapodás az irányadó.
Köthető-e kötbér a versenytilalom megszegésére?
Igen. A versenytilalmi megállapodásban foglalt kötelezettségek megerősítésére kötbér kikötésére is lehetőség van.
A kapcsolódó joggyakorlat ugyanakkor arra is rámutat, hogy a versenytilalmi megállapodás alapvetően „nem tevésre” irányuló szerződéses kötelezettség. Nem tartozik ebbe a körbe önmagában a munkavállaló későbbi elhelyezkedéséről szóló tájékoztatás előírása.
Ennek egyoldalú megszegése önmagában nem jelenti a munkáltató gazdasági érdekének megsértését vagy veszélyeztetését, ezért önmagában nem alapozza meg a versenytilalmi megállapodás alapján kikötött kötbérfizetési kötelezettséget.
Mi történik munkáltatóváltás esetén?
A munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a versenytilalmi megállapodásból származó jogok és kötelezettségek az átvevő munkáltatóra szállnak át.
Az átadó munkáltató ezért az átszállást megelőzően köteles tájékoztatni az átvevő munkáltatót az érintett versenytilalmi megállapodásokból származó jogokról és kötelezettségekről.
A tájékoztatás elmaradása azonban az átvevő munkáltatóval szemben a jogviszonyból származó igények érvényesítését nem érinti.
Mi történik, ha a munkaviszony közös megegyezéssel szűnik meg?
A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése önmagában nem zárja ki a versenytilalmi megállapodás fennmaradását.
Ezért a munkaviszony megszüntetésekor különösen fontos megvizsgálni, hogy a felek milyen versenytilalmi kötelezettséget vállaltak, milyen időtartamra, milyen ellenérték mellett, illetve rendelkeztek-e a megállapodás megszüntetéséről vagy az elállás lehetőségéről.
Mikor lehet problémás a versenytilalmi megállapodás?
A versenytilalmi megállapodás egyik alapvető feltétele, hogy a munkavállaló kötelezettségének teljesítése fejében a munkáltató ellenértéket fizessen.
A kapcsolódó joggyakorlat szerint, ha a felek szerződéséből nem állapítható meg, hogy egybehangzó akaratnyilatkozattal megállapodtak a versenytilalmi korlátozás ellenértékében, akkor versenytilalmi megállapodás nem jött létre.
Szintén lényeges, hogy a korlátozás ne lépje túl a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelméhez szükséges mértéket.
A versenytilalmi kötelezettség nem eredményezhet olyan korlátozást, amely a munkavállaló megélhetését vagy a szabadpiaci versenyt méltánytalanul és túlzottan korlátozza.
Mire érdemes figyelni versenytilalmi megállapodás esetén?
A versenytilalmi megállapodás munkáltató és munkavállaló számára egyaránt jelentős kötelezettségeket és korlátozásokat eredményezhet. Ezért a megállapodás vizsgálatakor különösen fontos annak áttekintése, hogy:
- pontosan milyen tevékenységre vonatkozik a versenytilalom;
- milyen földrajzi területre terjed ki;
- mennyi ideig áll fenn;
- milyen ellenértéket kap a munkavállaló;
- az ellenérték megfelel-e a törvényi minimumnak;
- arányos-e a munkavállaló korlátozása;
- tartalmaz-e a megállapodás elállási lehetőséget;
- kötöttek-e ki kötbért a kötelezettség megszegésére.
A versenytilalmi megállapodás akkor töltheti be megfelelően a funkcióját, ha a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelmét szolgálja, miközben a munkavállaló szakmai és megélhetési lehetőségeit nem korlátozza méltánytalanul és túlzottan.
