A gyermek születése után a munkába való visszatérés számos gyakorlati és munkajogi kérdést felvethet. A Munka Törvénykönyve több olyan rendelkezést is tartalmaz, amely a kisgyermeket nevelő munkavállalók munkafeltételeit, munkaidejét és a munkaviszony megszüntetését érinti.
Különösen fontos lehet a részmunkaidő lehetősége, a rugalmas munkafeltételek igénylése, az éjszakai és rendkívüli munkaidő korlátozása, valamint a fizetés nélküli szabadság szabályainak ismerete.
Az alábbiakban összefoglaljuk a kisgyermeket nevelő szülők legfontosabb munkajogi lehetőségeit.
1. Részmunkaidő igénylése gyermek mellett
A kisgyermeket nevelő munkavállaló számára a munkaviszony folytatása sok esetben könnyebbé tehető részmunkaidős foglalkoztatással.
A munkavállaló kérésére a munkáltató köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani.
Ez a lehetőség:
- a gyermek 4 éves koráig áll fenn,
- három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetében pedig a legkisebb gyermek 6 éves koráig.
A szabály ezért különösen fontos lehet akkor, ha a szülő a gyermek gondozása mellett fokozatosabban szeretne visszatérni a munkába.
2. Rugalmas munkafeltételek kisgyermekes munkavállalóknak
A munkába való visszatérés nem feltétlenül jelenti azt, hogy a munkavállalónak pontosan ugyanabban a munkarendben és munkavégzési helyen kell folytatnia a munkát, mint korábban.
A munkavállaló a gyermek 8 éves koráig kérheti:
- a munkavégzési hely módosítását,
- a munkarend módosítását,
- távmunkavégzésben történő foglalkoztatását,
- részmunkaidőben történő foglalkoztatását.
Ehhez legalább 6 hónapja fennálló munkaviszony szükséges.
A munkáltatónak a kérelemről 15 napon belül nyilatkoznia kell, és az elutasítást meg is kell indokolnia.
Ez a lehetőség a gyermek mellett munkába visszatérő szülő számára különösen jelentős lehet, hiszen a munkavégzés körülményeinek módosítása hozzájárulhat ahhoz, hogy a munkaviszony és a gyermek gondozása összeegyeztethetőbbé váljon.
3. Éjszakai munka korlátozása
A kisgyermeket nevelő munkavállalók esetében az éjszakai munkavégzésre is speciális szabályok vonatkoznak.
Várandós munkavállaló, valamint gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetében a várandósság megállapításától a gyermek 3 éves koráig éjszakai munka nem rendelhető el.
A gyermek 3 éves korától 10 éves koráig a nő, illetve a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló csak írásbeli hozzájárulásával osztható be éjszakai munkára.
A szabályok tehát meghatározott élethelyzetekben korlátozzák az éjszakai munkavégzés elrendelésének lehetőségét.
4. Szoptatási munkaidő-kedvezmény
A szoptató anyát a gyermek meghatározott életkoráig munkaidő-kedvezmény illeti meg.
A gyermek kilenc hónapos koráig járó munkaidő-kedvezmény mértéke:
- a gyermek első 6 hónapjában naponta kétszer egy óra,
- ezt követően naponta egy óra.
Ikergyermekek esetén a kedvezmény mértéke magasabb:
- az első 6 hónapban naponta kétszer két óra,
- ezt követően a kilencedik hónap végéig naponta két óra.
A munkaidő-kedvezmény ezért a szoptató anya munkába való visszatérésekor is fontos munkajogi jogosultság.
5. Rendkívüli munkaidő kisgyermek mellett
A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetében a rendkívüli munkaidő elrendelésére is korlátozások vonatkoznak.
Várandós munkavállaló, valamint gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetében a várandósság megállapításától a gyermek 3 éves koráig rendkívüli munkaidő nem rendelhető el.
A gyermek 3 éves korától 4 éves koráig a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára rendkívüli munkaidő csak hozzájárulásával rendelhető el.
6. Mikor korlátozott a munkáltatói felmondás?
A kisgyermeket nevelő munkavállalók számára kiemelten fontos kérdés, hogy milyen esetekben korlátozza a jog a munkáltató felmondási lehetőségét.
A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt többek között:
- a várandósság,
- a szülési szabadság,
- az apasági szabadság,
- a szülői szabadság,
- a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság,
- valamint a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének időtartama alatt.
Ez utóbbi védelem legfeljebb a kezelés megkezdésétől számított hat hónapig áll fenn.
A felmondási védelem szempontjából ezért különösen fontos annak vizsgálata, hogy a munkavállaló milyen jogcímen van távol a munkától, illetve fennáll-e valamely, a törvényben meghatározott védett élethelyzet.
7. Fizetés nélküli szabadság a gyermek gondozása miatt
A gyermek gondozása céljából a munkavállaló a gyermek harmadik életévének betöltéséig fizetés nélküli szabadságra jogosult.
Örökbe fogadott gyermek esetében a szabály eltérő:
- a gyermek gondozásba történő kihelyezésének kezdő időpontjától számított három évig,
- három évesnél idősebb gyermek esetén hat hónapig
jogosult a munkavállaló fizetés nélküli szabadságra.
Emellett a gyermek személyes gondozása érdekében a gyermek 10. életévének betöltéséig is járhat fizetés nélküli szabadság a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának időtartama alatt.
8. Mi történik, ha a munkáltató megtagadja a munkavállaló jogosultságának biztosítását?
A munkaviszonyban nemcsak a konkrét munkajogi szabályokat kell betartani, hanem érvényesül a joggal való visszaélés tilalma is.
A joggal való visszaélés lényege, hogy valamely jog gyakorlása ugyan formálisan jogszerűnek tűnik, azonban annak gyakorlása ellentétes a jog rendeltetésével.
Ez azért különösen fontos, mert egy munkáltatói döntés nem feltétlenül válik jogszerűvé pusztán attól, hogy arra a munkáltatónak általánosságban van lehetősége.
A joggal való visszaélés körében az Mt. példálózó felsorolást is tartalmaz. A joggal való visszaélés bizonyos esetekben az érvénytelenség jogkövetkezményeit eredményezheti, más esetekben pedig az adott helyzethez igazodó jogkövetkezmény alkalmazására kerülhet sor.
A munkáltató jognyilatkozatának pótlása is szóba jöhet
Az Mt. 7. § (2) bekezdése alapján, ha a joggal való visszaélés abban áll, hogy valamely, munkaviszonyra vonatkozó szabály által megkívánt jognyilatkozatot megtagadnak, és ez nyomós közérdeket vagy a másik fél különös méltánylást érdemlő érdekét sérti, a bíróság bizonyos feltételek mellett a jognyilatkozatot ítéletével pótolhatja.
Ez azonban kivételes lehetőség. A feltételeknek együttesen kell fennállniuk, és a jognyilatkozat bíróság általi pótlására csak végső lehetőségként kerülhet sor.
9. Könnyített bizonyítás joggal való visszaélés esetén
A joggal való visszaélés miatt indított munkajogi igényeknél 2023. január 1-jétől könnyített bizonyítási szabály érvényesül.
A jogsértett félnek kell bizonyítania:
- a joggal való visszaélés alapjául szolgáló tényt vagy körülményt,
- valamint az elszenvedett hátrányt.
Ezt követően a jog gyakorlójának kell bizonyítania, hogy az igényérvényesítő által bizonyított tény, körülmény és a hátrány között nincs okozati összefüggés.
Ennek jelentősége abban áll, hogy a joggal való visszaélés esetén sokszor nehéz bizonyítani azt, hogy egy látszólag jogszerű munkáltatói döntés valójában más, rendeltetésellenes célhoz kapcsolódott.
10. A munkaviszony helyreállítása is kérhető
Ha a munkaviszony megszüntetése a joggal való visszaélés tilalmába ütközik, a munkavállaló a munkaviszonya helyreállítását is kérheti.
Ez különösen jelentős jogkövetkezmény lehet olyan esetekben, amikor a munkaviszony megszüntetésének valódi oka nem az, amelyre a munkáltató döntése alapján következtetni lehet, hanem például egy, a munkavállaló által gyakorolt joghoz vagy tanúsított magatartáshoz kapcsolódik.
Mire érdemes figyelnie a munkába visszatérő kisgyermekes szülőnek?
A munkába való visszatérés előtt érdemes áttekinteni, hogy a munkavállalót az adott élethelyzetben milyen jogok illetik meg.
Különösen fontos lehet annak vizsgálata, hogy:
- igényelhető-e részmunkaidő,
- kérhető-e a munkarend vagy a munkavégzési hely módosítása,
- lehetőség van-e távmunkára,
- fennáll-e az éjszakai munka vagy a rendkívüli munkaidő korlátozása,
- jogosult-e a munkavállaló szoptatási munkaidő-kedvezményre,
- fennáll-e fizetés nélküli szabadságra való jogosultság,
- érinti-e a munkavállalót valamely felmondási korlátozás,
- illetve felmerülhet-e a joggal való visszaélés tilalmának megsértése.
A kisgyermek nevelése és a munkaviszony összeegyeztetése számos esetben nemcsak a munkáltató és a munkavállaló megállapodásának kérdése: a Munka Törvénykönyve több olyan jogosultságot és korlátozást is meghatároz, amelyek kifejezetten a kisgyermeket nevelő munkavállalók helyzetét rendezik.
Ha a munkáltató a munkába való visszatéréssel, részmunkaidővel, fizetés nélküli szabadsággal, munkarenddel vagy a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatban olyan döntést hozott, amelyet vitat, érdemes a konkrét körülményeket munkajogi szempontból megvizsgálni.
