A munkáltató köteles a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó szabályokat betartani. Ha a munkáltató a felmondást jogszabályba ütköző módon közli, vagy megsérti a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó előírásokat, a munkavállaló bírósághoz fordulhat.

A jogellenes felmondás esetén azonban fontos tudni, hogy a munkaviszony nem automatikusan áll helyre. A hatályos szabályozás szerint a munkaviszony főszabály szerint akkor szűnik meg, amikor jogszerű megszüntetés esetén megszűnt volna, és a munkáltatót elsősorban kártérítési kötelezettség terheli.

A munkavállaló bizonyos esetekben kérheti azonban a munkaviszony helyreállítását is.

Milyen jogkövetkezményei vannak a jogellenes felmondásnak?

A Munka Törvénykönyve alapján a jogellenesen megszüntetett munkaviszony esetén a munkáltató:

• köteles megtéríteni a munkavállalónak okozott kárt,
• meghatározott esetekben köteles lehet a munkaviszony helyreállítására,
• egyes esetekben további pénzbeli követelések is érvényesíthetők.

A munkavállaló igényeit azonban határidőhöz kötötten érvényesítheti, ezért a felmondás kézhezvétele után célszerű rövid időn belül jogi segítséget kérni.

Kártérítés jogellenes felmondás esetén

A jogellenes munkaviszony-megszüntetés egyik legfontosabb jogkövetkezménye, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalót ért kárt.

A kártérítés leggyakoribb formája az elmaradt jövedelem megtérítése.

Ez azt jelenti, hogy ha a munkavállaló a jogellenes felmondás miatt jövedelemkiesést szenvedett, annak megtérítését követelheti.

A Munka Törvénykönyve azonban korlátot állít fel:

az elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegét.

Ez a szabály azt jelenti, hogy a munkáltató kártérítési felelőssége nem korlátlan, még akkor sem, ha a tényleges jövedelemkiesés ennél magasabb lenne.

Mit jelent a 12 havi távolléti díj?

A távolléti díj egy munkajogi számítási alap, amely többek között a munkabér és egyes pótlékok figyelembevételével kerül meghatározásra.

Például:

Ha a munkavállaló havi távolléti díja 500 000 Ft, akkor a jogellenes felmondással kapcsolatos elmaradt jövedelem címén legfeljebb:

12 × 500 000 Ft = 6 000 000 Ft

összegű kártérítés követelhető.

A tényleges összeg természetesen függ attól is, hogy a munkavállalót milyen kár érte, illetve eleget tett-e a kárenyhítési kötelezettségének.

A munkavállaló kárenyhítési kötelezettsége

A munkavállalónak jogellenes felmondás esetén sem elegendő egyszerűen arra hivatkoznia, hogy elveszítette az állását.

A munkavállalót ugyanis kárenyhítési kötelezettség terheli.

Ez azt jelenti, hogy köteles:

• megpróbálni új munkát találni,
• együttműködni a munkaügyi szervekkel,
• elfogadható munkalehetőségeket mérlegelni.

Ha a munkavállaló saját hibájából nem tesz meg mindent a kár csökkentése érdekében, a bíróság a kártérítés összegét csökkentheti.

Fontos azonban, hogy a kárenyhítési kötelezettség teljesítését a munkáltatónak kell bizonyítania.

Mi történik, ha a munkavállaló időközben elhelyezkedik?

Nem minden jogellenes felmondás eredményez tényleges teljes jövedelemkiesést.

Előfordulhat például, hogy a munkavállaló rövid időn belül új munkát talál.

Ebben az esetben vizsgálni kell:

• milyen jövedelmet szerzett az új munkahelyén,
• mennyivel tér el ez a korábbi jövedelmétől,
• fennáll-e tényleges kár.

Ha az új munkabér alacsonyabb a korábbinál, a különbözet bizonyos feltételekkel követelhető.

Választható kompenzáció: felmondási időre járó távolléti díj

A munkavállalónak lehetősége van arra is, hogy ne konkrét kárának bizonyításával éljen igénnyel.

A Munka Törvénykönyve alapján kérheti:

a munkáltatói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget.

Ez egyfajta átalány-kompenzáció.

Ennek előnye, hogy a munkavállalónak nem kell bizonyítania pontosan a bekövetkezett kár összegét.

A munkavállaló tehát választási lehetőség előtt áll:

• vagy tényleges kártérítést követel,
• vagy a törvény szerinti kompenzációs összeget igényli.

Mikor állítható helyre a munkaviszony?

A munkaviszony helyreállítása kivételes jogkövetkezmény.

A bíróság nem minden jogellenes felmondás esetén helyezi vissza a munkavállalót eredeti munkakörébe.

Erre csak meghatározott esetekben kerülhet sor.

Ilyen például, ha:

• a munkaviszony megszüntetése az egyenlő bánásmód követelményébe ütközött,
• a munkáltató megsértette a felmondási tilalmat,
• a munkáltató joggal való visszaélést valósított meg,
• a munkavállaló munkavállalói képviselő volt,
• a szakszervezeti tisztségviselőre vonatkozó védelem sérült,
• a munkavállaló sikeresen támadta meg a közös megegyezést vagy saját megszüntető nyilatkozatát.

Mi jár a munkavállalónak a munkaviszony helyreállítása esetén?

Ha a bíróság helyreállítja a munkaviszonyt, a munkáltató köteles megtéríteni:

• az elmaradt munkabért,
• az egyéb járandóságokat,
• a további bizonyított kárt.

A munkaviszonyban töltött idő szempontjából úgy kell tekinteni, mintha a munkaviszony folyamatos lett volna.

Ez jelentős lehet például:

• a végkielégítés számításánál,
• a felmondási idő meghatározásánál,
• egyéb munkaviszonyhoz kapcsolódó jogosultságoknál.

Járhat sérelemdíj jogellenes felmondás miatt?

Igen, bizonyos esetekben.

Ha a jogellenes munkaviszony-megszüntetés egyben személyiségi jogot is sért, a munkavállaló sérelemdíjat követelhet.

Ilyen lehet például, ha a munkáltató megszüntetése:

• diszkriminatív volt,
• emberi méltóságot sértett,
• zaklató vagy megalázó körülmények között történt.

Mennyi idő alatt lehet fellépni jogellenes felmondás esetén?

A jogellenes munkaviszony-megszüntetéssel kapcsolatos keresetet főszabály szerint:

a munkáltatói jognyilatkozat közlésétől számított 30 napon belül

kell benyújtani.

Ez rendkívül rövid határidő, amelynek elmulasztása súlyos következményekkel járhat.

A bíróság a határidő betartását hivatalból vizsgálja.

Összefoglalás

A jogellenes felmondás nem jelenti automatikusan azt, hogy a munkavállaló visszakerül a korábbi munkakörébe. A hatályos szabályok szerint a leggyakoribb jogkövetkezmény a munkáltató kártérítési kötelezettsége.

A munkavállaló azonban bizonyos súlyos jogsértések esetén kérheti a munkaviszony helyreállítását is.

Mivel a jogellenes felmondással kapcsolatos igények érvényesítésére rövid, 30 napos határidő vonatkozik, a felmondás kézhezvétele után érdemes mielőbb munkajogi ügyvéd segítségét kérni.

Mi történik jogellenes felmondás esetén?

Jogellenes felmondás esetén a munkavállaló bírósághoz fordulhat, és kártérítést követelhet a munkáltatótól. Bizonyos esetekben kérhető a munkaviszony helyreállítása is.

Mennyi kártérítés jár jogellenes felmondás esetén?

A munkáltató által okozott kár megtérítése követelhető. Az elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés azonban nem haladhatja meg a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegét.

Vissza kell venni a munkavállalót jogellenes felmondás esetén?

Nem automatikusan. A munkaviszony helyreállítására csak meghatározott esetekben kerülhet sor, például felmondási tilalom megsértése, egyenlő bánásmód követelményének megsértése vagy joggal való visszaélés esetén.

Mennyi idő alatt lehet megtámadni a jogellenes felmondást?

A munkaviszony megszüntetésének jogellenességével kapcsolatos keresetet főszabály szerint a munkáltatói jognyilatkozat közlésétől számított 30 napon belül kell benyújtani.

Jár végkielégítés jogellenes felmondás esetén?

A jogellenes felmondás önmagában nem keletkeztet automatikusan végkielégítéshez való jogot. A végkielégítésre való jogosultságot külön, a Munka Törvénykönyve szerinti feltételek alapján kell vizsgálni.

Mi alapján állapítja meg a bíróság a jogellenes felmondást?

A bíróság azt vizsgálja, hogy a munkáltató betartotta-e a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó szabályokat. Gyakori jogellenességi ok például a hibás indokolás, a felmondási tilalom megsértése vagy az eljárási szabályok megszegése.

Kérhető sérelemdíj jogellenes felmondás miatt?

Igen, ha a munkaviszony megszüntetése egyben személyiségi jogot is sértett. Például diszkrimináció vagy emberi méltóságot sértő munkáltatói magatartás esetén sérelemdíj is követelhető.