Jogellenes felmondás – mennyi idő van perelni? A 30 napos határidő szabályai
A munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos jogvitákban az egyik legfontosabb kérdés, hogy mennyi idő alatt lehet bírósághoz fordulni.
Sokan csak hetekkel vagy hónapokkal később szembesülnek azzal, hogy a munkáltató felmondása jogszerűtlen lehetett. A Munka Törvénykönyve azonban bizonyos munkajogi igények esetén rövid, úgynevezett keresetindítási határidőt határoz meg.
Jogellenes felmondás esetén ez a határidő főszabály szerint:
30 nap.
Ez azt jelenti, hogy a munkavállalónak a munkáltatói felmondás közlésétől számított 30 napon belül kell benyújtania keresetét a bírósághoz.
A határidő elmulasztása komoly következményekkel járhat, mert a bíróság a késedelmesen benyújtott keresetet nem feltétlenül vizsgálhatja érdemben.
Miért ilyen rövid a jogellenes felmondás megtámadásának határideje?
A munkaviszony megszüntetése után fontos, hogy a felek jogi helyzete minél hamarabb rendeződjön.
A rövid határidő célja:
- a bizonytalan munkajogi helyzet megszüntetése,
- a bizonyítási nehézségek csökkentése,
- a munkáltató és a munkavállaló közötti jogviszony gyors lezárása.
Egy felmondással kapcsolatos vita esetén ugyanis az idő múlásával nehezebbé válhat például:
- a munkáltatói indok bizonyítása,
- a tanúk meghallgatása,
- a körülmények pontos rekonstruálása.
Mikortól számít a 30 napos határidő?
A keresetindítási határidő kezdőnapja általában:
a munkáltatói jognyilatkozat közlésének napja.
A határidő számításánál a közlés napja nem számít bele.
Például:
Ha a munkáltató a felmondást 2026. augusztus 10-én adja át a munkavállalónak, akkor a 30 napos határidő augusztus 11-én kezdődik.
Milyen esetekben kell 30 napon belül bírósághoz fordulni?
A Munka Törvénykönyve több olyan esetet határoz meg, amikor a munkavállalónak rövid határidőn belül kell keresetet benyújtania.
1. Jogellenes munkaviszony-megszüntetés
A leggyakoribb eset:
- munkáltatói felmondás jogellenessége,
- azonnali hatályú felmondás jogellenessége,
- munkaviszony megszüntetésére irányuló munkáltatói intézkedés vitatása.
Ilyen eset lehet például:
- a felmondás indoka nem valós,
- az indokolás nem okszerű,
- a munkáltató megsértette a felmondási tilalmat,
- a munkáltató nem tartotta be az eljárási szabályokat.
2. Közös megegyezés megtámadása
A közös megegyezés általában a felek önkéntes megállapodása.
Előfordulhat azonban, hogy a munkavállaló azért írta alá, mert:
- megtévesztették,
- tévedésben volt,
- jogellenesen fenyegették.
Ilyen esetben a megállapodás megtámadható.
A megtámadás eredménytelensége után a munkavállalónak 30 napja van arra, hogy bírósághoz forduljon.
Mi történik, ha a munkáltató nem válaszol a megtámadásra?
A munkavállaló a megtámadást írásban közli a munkáltatóval.
Ha a munkáltató:
- 15 napon belül nem válaszol,
- vagy nem fogadja el a megtámadást,
akkor a megtámadás eredménytelennek minősül.
Ezt követően indul a 30 napos keresetindítási határidő.
Mi történik, ha a munkavállaló elmulasztja a 30 napos határidőt?
A bíróság a keresetindítási határidő megtartását hivatalból vizsgálja.
Ha a munkavállaló elkésett, a bíróság a keresetet érdemi vizsgálat nélkül elutasíthatja.
Ez azt jelenti, hogy hiába lehetett volna jogszerűtlen a munkáltató intézkedése, a munkavállaló elveszítheti a jogérvényesítés lehetőségét.
Van lehetőség igazolási kérelemre?
Igen, kivételes esetben.
Ha a munkavállaló önhibáján kívül mulasztotta el a határidőt, igazolási kérelmet terjeszthet elő.
Ehhez azonban azt kell valószínűsítenie, hogy:
- a mulasztás rajta kívül álló okból történt,
- nem volt lehetősége időben benyújtani a keresetet.
Például elfogadható lehet egy súlyos, igazolt akadály.
Nem elegendő azonban pusztán az, hogy valaki:
- nem tudott a határidőről,
- későn kért segítséget,
- figyelmen kívül hagyta a felmondás következményeit.
Meghosszabbítja-e a határidőt egy békéltető eljárás?
Nem.
A felek között lefolytatott békéltetés vagy egyeztetés önmagában nem hosszabbítja meg a keresetindítási határidőt.
Ezért akkor is figyelni kell a 30 napos határidőre, ha a munkáltatóval tárgyalások folynak.
Van halasztó hatálya a kereset benyújtásának?
Főszabály szerint nincs.
Ez azt jelenti, hogy a kereset benyújtása önmagában nem akadályozza meg a munkáltatói intézkedés hatályosulását.
A munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos per alatt a munkaviszony általában nem „függő állapotban” marad.
Kivételek lehetnek bizonyos, a törvényben meghatározott munkajogi igények esetén.
Mire figyeljen a munkavállaló felmondás esetén?
Ha a munkáltató megszünteti a munkaviszonyt, érdemes:
- megőrizni minden dokumentumot,
- ellenőrizni a felmondás indokolását,
- megvizsgálni, fennáll-e felmondási tilalom vagy korlátozás,
- számításba venni a 30 napos keresetindítási határidőt.
A munkajogi határidők elmulasztása akkor is jogvesztő következménnyel járhat, ha egyébként a munkáltató intézkedése vitatható lenne.
Összefoglalás
A jogellenes felmondás esetén a munkavállalónak rövid idő áll rendelkezésére jogai érvényesítésére. A munkáltatói felmondás megtámadására főszabály szerint 30 nap áll rendelkezésre, amely a felmondás közlését követő napon kezdődik.
A határidő elmulasztása miatt a munkavállaló akár egy egyébként jogellenes munkáltatói intézkedéssel szemben is elveszítheti a bírósági jogorvoslat lehetőségét.
Ezért felmondás esetén célszerű mielőbb munkajogi szakemberhez fordulni.
