A munkáltató jogellenes felmondása esetén a munkavállaló nem feltétlenül marad jogkövetkezmény nélkül. A Munka Törvénykönyve alapján a munkáltató köteles lehet megtéríteni a jogellenes munkaviszony-megszüntetéssel okozott kárt, és bizonyos súlyos jogsértések esetén a munkaviszony helyreállítása is kérhető.
A jogellenes felmondás kártérítési szabályai azonban összetettek. Nem minden esetben ugyanaz az összeg követelhető, és a munkavállalónak is lehetnek kötelezettségei a kár csökkentésével kapcsolatban.
Ebben a cikkben áttekintjük, hogy milyen kártérítés járhat jogellenes felmondás esetén, hogyan működik a 12 havi távolléti díjhoz kapcsolódó korlát, mikor kérhető a munkaviszony helyreállítása, és milyen további igényeket érvényesíthet a munkavállaló.
Mi jár jogellenes felmondás esetén?
Ha a munkáltató jogellenes szünteti meg a munkaviszonyt, a munkavállaló elsősorban pénzbeli igényt érvényesíthet.
A munkáltató köteles megtéríteni a jogellenes felmondással összefüggésben okozott kárt. Ennek egyik leggyakoribb eleme az elmaradt jövedelem.
A munkavállaló azonban nem automatikusan kap egy meghatározott összeget a munkáltatótól. A kártérítés mértékét az adott ügy körülményei alapján kell meghatározni.
A munkavállaló bizonyos esetekben választhatja azt is, hogy konkrét kárának bizonyítása helyett a Munka Törvénykönyvében meghatározott kompenzációs összeget követeli.
Mennyi kártérítés jár jogellenes felmondás esetén?
A jogellenes munkaviszony-megszüntetéssel összefüggésben az elmaradt jövedelem címén érvényesített kártérítés összege nem haladhatja meg a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegét.
Ez felső korlátot jelent az elmaradt jövedelem címén érvényesített kártérítésre.
Például, ha a munkavállaló havi távolléti díja 600 000 forint, akkor a 12 havi összeg:
600 000 Ft × 12 = 7 200 000 Ft.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy a munkavállaló minden esetben automatikusan 7,2 millió forintot kap. A ténylegesen érvényesíthető összeghez vizsgálni kell a bekövetkezett kárt és a munkavállalót terhelő kárenyhítési kötelezettséget is.
Mi számít elmaradt jövedelemnek?
A jogellenes felmondás miatt a munkavállaló elveszítheti korábbi munkajövedelmét. Az elmaradt jövedelem ezért a jogellenes megszüntetéshez kapcsolódó kártérítési igény egyik legfontosabb eleme.
A munkavállalónak az igényében meg kell jelölnie az egyes követelt kárelemeket és azok összegét.
A bíróság a munkavállaló bizonyítási indítványa alapján a munkáltatót is kötelezheti a szükséges adatok és a rendelkezésére álló számítások szolgáltatására.
A kártérítés felső határának meghatározása szempontjából először azt kell figyelembe venni, hogy a munkavállaló 12 havi távolléti díja mekkora összeget jelent.
Mi történik, ha a munkavállaló időközben új munkahelyet talál?
A jogellenes felmondás után a munkavállaló nem köteles tétlenül várni a bírósági eljárás végéig.
Sőt, a munkavállalót kárenyhítési kötelezettség terheli.
Ha a munkavállaló új munkahelyet talál, az új munkából származó jövedelem hatással lehet az elmaradt jövedelem címén érvényesíthető kártérítés összegére.
Előfordulhat például, hogy a munkavállaló az új munkahelyén alacsonyabb fizetést kap. Ilyenkor a korábbi és az új jövedelem közötti különbségnek is jelentősége lehet.
A kárenyhítési kötelezettség vizsgálatakor azonban mindig az adott ügy valamennyi körülményét figyelembe kell venni.
Mit jelent a kárenyhítési kötelezettség?
A munkavállalónak a jogellenes felmondást követően törekednie kell arra, hogy a keletkezett kárt csökkentse.
Ennek része lehet például:
- új munkalehetőség keresése,
- az álláskereséssel kapcsolatos lehetőségek kihasználása,
- a munkaerőpiaci szolgáltatóval való együttműködés,
- a megfelelően felajánlott foglalkoztatási vagy átképzési lehetőségek mérlegelése.
A kárenyhítési kötelezettség elmulasztása csökkentheti a munkáltató által fizetendő kártérítés összegét.
Fontos ugyanakkor, hogy a munkáltatót terheli annak bizonyítása, ha arra hivatkozik, hogy a munkavállaló nem tett eleget kárenyhítési kötelezettségének.
Kérhető-e a felmondási időre járó távolléti díj a kár bizonyítása nélkül?
Igen.
A Munka Törvénykönyve lehetőséget biztosít arra, hogy a munkavállaló a tételes kártérítési igény helyett a munkáltatói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget követelje.
Ennek különösen akkor lehet jelentősége, ha a munkavállalónak ténylegesen nem keletkezett jelentős jövedelemkiesése.
Például előfordulhat, hogy a munkavállaló a jogellenes megszüntetést követően rövid időn belül új munkát talál, esetleg magasabb jövedelemmel.
A jogellenes megszüntetésnek ettől még lehet pénzbeli jogkövetkezménye.
A munkavállaló tehát választási lehetőséggel rendelkezik: a törvényi feltételek szerint tételes kártérítési igényt érvényesíthet, vagy a kár bizonyítása nélkül kérheti a jogellenes megszüntetéshez kapcsolódó kompenzációs összeget.
Jár-e végkielégítés jogellenes felmondás esetén?
A jogellenes felmondás jogkövetkezményei mellett a végkielégítés kérdését is vizsgálni kell.
A munkavállaló a jogellenes megszüntetéshez kapcsolódó kártérítési vagy kompenzációs igényén felül is jogosult lehet végkielégítésre, ha annak törvényi feltételei fennállnak.
Ezért a jogellenes felmondás esetén nem célszerű egyetlen összegben gondolkodni: külön kell vizsgálni a kártérítési igényt, az esetleges kompenzációt és a végkielégítésre való jogosultságot.
Mikor állítják helyre a munkaviszonyt?
A jogellenes felmondás egyik legfontosabb kérdése, hogy a munkavállaló visszakerülhet-e a korábbi munkakörébe.
A válasz főszabály szerint: nem automatikusan.
A hatályos szabályozás szerint a munkaviszony helyreállítása csak meghatározott, súlyosabb jogsértések esetén kérhető.
Ilyen lehet például, ha a munkaviszony megszüntetése:
- az egyenlő bánásmód követelményébe ütközött,
- felmondási tilalmat sértett,
- a joggal való visszaélés tilalmába ütközött,
- a szakszervezeti tisztségviselőre vonatkozó védelem megsértésével történt,
- olyan munkavállalói képviselőt érintett, akire a törvény külön védelmet biztosít,
- vagy a munkavállaló sikeresen megtámadta a közös megegyezést vagy a munkaviszony megszüntetésére irányuló saját jognyilatkozatát.
Ezekben az esetekben a munkavállaló kérheti a munkaviszony helyreállítását.
Mi történik, ha a bíróság helyreállítja a munkaviszonyt?
A munkaviszony helyreállítása esetén a munkáltató nem egyszerűen visszafoglalkoztatja a munkavállalót, hanem a jogellenes megszüntetés következményeit is rendeznie kell.
A munkáltató köteles lehet megtéríteni:
- az elmaradt munkabért,
- az egyéb járandóságokat,
- az ezeket meghaladó bizonyított kárt.
A munkaviszony megszüntetése és helyreállítása közötti időt a munkaviszonyban töltött idő szempontjából is figyelembe kell venni.
Ez később jelentős lehet például a felmondási idő vagy a végkielégítés számításánál.
Korlátlan-e a kártérítés munkaviszony helyreállítása esetén?
A helyreállítás esetén eltérő szabályok érvényesülnek, mint a pusztán pénzbeli kártérítési igénynél.
Ha a bíróság helyreállítja a munkaviszonyt, az elmaradt munkabér és egyéb járandóságok megtérítésének szabályai alkalmazandók, és az Mt. 82. § (2) bekezdésében meghatározott, 12 havi távolléti díjhoz kötött korlát nem ugyanúgy érvényesül.
A munkavállaló által megkeresett, illetve az adott helyzetben elvárhatóan megkereshető jövedelmet, továbbá a munkaviszony megszüntetésekor kifizetett végkielégítést a vonatkozó számítás során figyelembe kell venni.
Mi történik a munkaviszony helyreállítása és a korábbi megszüntetés között?
Ha a bíróság helyreállítja a munkaviszonyt, a megszüntetés és a helyreállítás közötti időszaknak a munkaviszonyhoz kapcsolódó jogosultságok szempontjából is jelentősége van.
A munkaviszonyt úgy kell kezelni, hogy az érintett időszakot a későbbi munkajogi jogosultságok meghatározásánál figyelembe lehessen venni.
Ez különösen a későbbi megszüntetés esetén lehet fontos a:
- felmondási idő,
- végkielégítés,
- munkaviszonyban töltött időhöz kötött egyéb jogosultságok
szempontjából.
Járhat-e sérelemdíj jogellenes felmondás esetén?
A jogellenes felmondás bizonyos esetekben személyiségi jogot is sérthet.
A Munka Törvénykönyve alapján a személyiségi jogok megsértésére a Polgári Törvénykönyv sérelemdíjra vonatkozó szabályai alkalmazandók.
Ezért ha a munkaviszony megszüntetése személyiségi jogsértéssel is jár, a munkavállaló a munkajogi igényei mellett sérelemdíjat is követelhet.
A sérelemdíj azonban nem jár automatikusan minden jogellenes felmondás miatt. A személyiségi jog megsértésének fennállását külön kell vizsgálni.
Mi történik, ha a munkáltató jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyt, de a munkavállaló már máshol dolgozik?
Ez önmagában nem zárja ki a kártérítési igény érvényesítését.
A kérdés az, hogy a munkavállalónak keletkezett-e tényleges jövedelemkiesése, és milyen mértékben.
Ha az új munkaviszonyban kevesebb a munkabér, a különbözetnek jelentősége lehet. Ha viszont az új jövedelem eléri vagy meghaladja a korábbit, a tényleges elmaradt jövedelem mértéke eltérően alakulhat.
A munkavállaló azonban ilyen esetben is élhet a törvény által biztosított kompenzációs igénnyel, ha annak feltételei fennállnak.
Mikor érdemes ügyvédhez fordulni jogellenes felmondás miatt?
A jogellenes felmondással kapcsolatos ügyekben különösen fontos az idő.
A munkaviszony megszüntetésének jogellenességével kapcsolatos keresetet főszabály szerint 30 napon belül kell előterjeszteni.
Ezért érdemes már a felmondás kézhezvétele után megvizsgálni:
- megfelel-e a felmondás a jogszabályi követelményeknek,
- valós és okszerű-e az indokolás,
- fennállt-e felmondási tilalom vagy korlátozás,
- milyen kárt szenvedett a munkavállaló,
- milyen kárenyhítő intézkedéseket tett,
- kérhető-e a munkaviszony helyreállítása,
- jogosult-e végkielégítésre,
- felmerülhet-e sérelemdíj.
Összefoglalás
A jogellenes felmondás kártérítési következményei mindig az adott ügy körülményeitől függenek.
A munkavállaló elsősorban a jogellenes megszüntetéssel okozott kárának megtérítését követelheti. Az elmaradt jövedelem címén érvényesített kártérítés felső határa főszabály szerint a 12 havi távolléti díj.
A munkavállaló bizonyos esetekben a kár bizonyítása helyett a felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő kompenzációt is választhatja.
Súlyosabb jogsértések esetén – például felmondási tilalom, egyenlő bánásmód megsértése vagy joggal való visszaélés esetén – a munkaviszony helyreállítása is kérhető.
A jogellenes felmondással kapcsolatos igények érvényesítésénél azonban a 30 napos keresetindítási határidőre különösen figyelni kell.
